| Alter Mann Er wartet auf den Mittagswinddie Welle kommt und legt sich matt
 mit einem Fächer jeden Tag
 der Alte macht das Wasser glatt
 Ich werf den Stein zu meinem Spassdas Wasser sich im Kreis bewegt
 der Alte sieht mich traurig an
 und hat es wieder glatt gefegt
 Im weissen Sand der alte Mannzitternd seine Pfeife raucht
 nur das Wasser und ich wissen
 wozu er diesen Fächer braucht
 Die Ahnung schläft wie ein Vulkanzögernd hab ich dann gefragt
 den Kopf geneigt es schien er schläft
 hat er bevor er starb gesagt
 Das Wasser soll dein Spiegel seinerst wenn es glatt ist, wirst du sehen
 wieviel Märchen dir noch bleibt
 und um Erlösung wirst du flehen
 Den Fächer an den Leib gepresstim Todeskrampf erstarrt die Hand
 die Finger mussten sie ihm brechen
 der Fächer bleibt zurueck im Sand
 Den Alten ruf ich jeden Tager möchte mich doch hier erlösen
 ich bleib zurück im Mittagswind
 und in dem Fächer kann ich lesen
 Das Wasser soll dein Spiegel seinerst wenn es glatt ist, wirst du sehen
 wieviel Märchen dir noch bleibt
 und um Erlösung wirst du flehen
 A déli szélre várJön a hullám és a szél eláll
 Az öregember egy legyezővel
 Minden nap elsimítja a vizet
 Tréfából behajítottam a követ
 A vízben körök rajzolódtak ki
 Az öregember szomorúan rámnéz
 És ismét simára fésüli a vizet
 A fehér homokban az öregemberReszketve pipájára gyújt
 Egyedül a víz és én tudjuk csak
 Mihez kell neki ez a legyező
 A sejtés alszik, mint egy vulkánHabozva kérdeztem aztán
 Fejét lehajtotta, úgy tűnt, mintha aludna
 Mielott meghalt, azt monda
 A víz legyen a tükrödCsak amikor sima a víztükör, akkor fogod látni
 Mennyi mese maradt még számodra
 És a megváltásért fogsz könyörögni
 A legyezőt testéhez szorítottaKeze a haláltusában megmerevedett
 Ujjait el kellett törni
 A legyező a homokba esett
 Az öregembert mindennap hívomHogy váltson meg engem
 Ott maradok a déli szélben
 És tudok olvasni a legyezőben
 A víz legyen a tükrödCsak amikor sima a víztükör, akkor fogod látni
 Mennyi mese maradt még számodra
 És megváltásért fogsz könyörögni
   SEGÍTS (Hilf Mir)
 Teljesen egyedül voltam otthon
 Mindkét szülő távol volt
 Akkor pillantottam meg magam előtt
 Egy aranyos kis dobozkát
 
 "Ejha" mondottam, "milyen szép és jó!
 Ez egy tökéletes játék lehet."
 Meggyújtok magamnak egy szálacskát
 Ahogy ezt anyu is oly' sokszor tette
 
 Mindig mikor egyedül vagyok
 A tűz magához vonz
 Miért kerek a nap?
 Miért nem gyógyulok meg?
 
 Utánam nyúl, nem védekezek
 Karmaival arcomba vetődik
 Belém harap, nagyon fáj
 Ide-oda ugrálok a szobában
 
 Oh, jajj
 A tűz megragadja a ruhát
 A kabát tüzet fog messzi világít
 Égeti a kezet a hajat
 Teljes testemet égeti
 
 Mindig mikor egyedül vagyok
 A tűz magához vonz
 Miért kerek a nap?
 Miért nem gyógyulok meg?
 
 A tűz szeretem engem
 
 Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
 Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
 
 Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
 Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
 
 Szőröstül bőröstül elégtem
 Teljesen leégett minden
 A porból egyes egyedül
 Szállok fel a napfénybe
 
 A tűz szeretem engem
 A tűz szeretem engem
 A tűz szeretem engem
 A tűz szeretem engem, igen
 
 Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
 Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
 Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
 Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
 
 SEGÍTS!
 SEGÍTS!
 SEGÍTS!
 SEGÍTS!
     Ugorjj (Spring)
 Egy hídon - nagy magasságban
 Egy férfi széttárja kezeit
 S áll ott most, de habozik
 És összegyűlnek az emberek
 Én sem akarom ezt kihagyni
 Ezt közelről kell látni!
 Így beállok az első sorba
 És felkiáltok...
 
 A hídról a férfi le akar mászni
 Az emberek gyűlölni kezdenek
 Alkotva sűrű tömeget
 Nem engedik le a férfit
 Így az újra visszamászik
 És a tömeg tombolni kezd
 A beleit akarják látni
 És azt kiáltják
 Ugorj
 Ugorj
 Ugorj
 
 Ugorj
 Oldozz fel
 Ugorj
 Ne okozz csalódást
 Ugorj
 A kedvemért
 Ugorj a fénybe
 
 Most sírni kezd a férfi
 (s egy felhő magát tikokban...)
 "Mit ártottam nektek?" - önmagától kérdi
 (...a nap elé tolja - és a férfi fázni kezd)
 "Csak a kilátást akartam élvezni"
 (a sorból sokan kilépnek)
 "És az esti égbe tekinteni"
 "És azt kiáltják":
 
 Ugorj
 Ugorj
 Azt kiáltják
 Ugorj
 
 Ugorj
 Oldozz fel
 Ne okozz csalódást
 Ugorj
 A kedvemért
 Ugorj a fénybe
 
 S egy felhő magát tikokban
 A nap elé tolja, s hideg lesz
 De ezer nap ég csak neked
 
 Felosonok a hídra észrevétlen
 És egy rugással a hátára
 Megszabadítom szégyenétől
 És így kiáltok utána
 
 Ugorj
 Ugorj
 Ugorj
 
 Ugorj
 Oldozd fel magad
 Ugorj
 Ne okozz csalódást
 Ugorj
 Ugorj nekem
 Ugorj!
 Ne okozz csalódást nekem
 |