Alter Mann

Er wartet auf den Mittagswind
die Welle kommt und legt sich matt
mit einem Fächer jeden Tag
der Alte macht das Wasser glatt

Ich werf den Stein zu meinem Spass
das Wasser sich im Kreis bewegt
der Alte sieht mich traurig an
und hat es wieder glatt gefegt

Im weissen Sand der alte Mann
zitternd seine Pfeife raucht
nur das Wasser und ich wissen
wozu er diesen Fächer braucht

Die Ahnung schläft wie ein Vulkan
zögernd hab ich dann gefragt
den Kopf geneigt es schien er schläft
hat er bevor er starb gesagt

Das Wasser soll dein Spiegel sein
erst wenn es glatt ist, wirst du sehen
wieviel Märchen dir noch bleibt
und um Erlösung wirst du flehen

Den Fächer an den Leib gepresst
im Todeskrampf erstarrt die Hand
die Finger mussten sie ihm brechen
der Fächer bleibt zurueck im Sand

Den Alten ruf ich jeden Tag
er möchte mich doch hier erlösen
ich bleib zurück im Mittagswind
und in dem Fächer kann ich lesen

Das Wasser soll dein Spiegel sein
erst wenn es glatt ist, wirst du sehen
wieviel Märchen dir noch bleibt
und um Erlösung wirst du flehen

A déli szélre vár
Jön a hullám és a szél eláll
Az öregember egy legyezővel
Minden nap elsimítja a vizet
Tréfából behajítottam a követ
A vízben körök rajzolódtak ki
Az öregember szomorúan rámnéz
És ismét simára fésüli a vizet

A fehér homokban az öregember
Reszketve pipájára gyújt
Egyedül a víz és én tudjuk csak
Mihez kell neki ez a legyező

A sejtés alszik, mint egy vulkán
Habozva kérdeztem aztán
Fejét lehajtotta, úgy tűnt, mintha aludna
Mielott meghalt, azt monda

A víz legyen a tükröd
Csak amikor sima a víztükör, akkor fogod látni
Mennyi mese maradt még számodra
És a megváltásért fogsz könyörögni

A legyezőt testéhez szorította
Keze a haláltusában megmerevedett
Ujjait el kellett törni
A legyező a homokba esett

Az öregembert mindennap hívom
Hogy váltson meg engem
Ott maradok a déli szélben
És tudok olvasni a legyezőben

A víz legyen a tükröd
Csak amikor sima a víztükör, akkor fogod látni
Mennyi mese maradt még számodra
És megváltásért fogsz könyörögni

SEGÍTS (Hilf Mir)
 
Teljesen egyedül voltam otthon
Mindkét szülő távol volt
Akkor pillantottam meg magam előtt
Egy aranyos kis dobozkát
 
"Ejha" mondottam, "milyen szép és jó!
Ez egy tökéletes játék lehet."
Meggyújtok magamnak egy szálacskát
Ahogy ezt anyu is oly' sokszor tette
 
Mindig mikor egyedül vagyok
A tűz magához vonz
Miért kerek a nap?
Miért nem gyógyulok meg?
 
Utánam nyúl, nem védekezek
Karmaival arcomba vetődik
Belém harap, nagyon fáj
Ide-oda ugrálok a szobában
 
Oh, jajj
A tűz megragadja a ruhát
A kabát tüzet fog messzi világít
Égeti a kezet a hajat
Teljes testemet égeti
 
Mindig mikor egyedül vagyok
A tűz magához vonz
Miért kerek a nap?
Miért nem gyógyulok meg?
 
A tűz szeretem engem
 
Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
 
Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
 
Szőröstül bőröstül elégtem
Teljesen leégett minden
A porból egyes egyedül
Szállok fel a napfénybe
 
A tűz szeretem engem
A tűz szeretem engem
A tűz szeretem engem
A tűz szeretem engem, igen
 
Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
Segíts, segíts (A tűz nem szeret)
 
SEGÍTS!
SEGÍTS!
SEGÍTS!
SEGÍTS!

Ugorjj (Spring)
 
Egy hídon - nagy magasságban
Egy férfi széttárja kezeit
S áll ott most, de habozik
És összegyűlnek az emberek
Én sem akarom ezt kihagyni
Ezt közelről kell látni!
Így beállok az első sorba
És felkiáltok...
 
A hídról a férfi le akar mászni
Az emberek gyűlölni kezdenek
Alkotva sűrű tömeget
Nem engedik le a férfit
Így az újra visszamászik
És a tömeg tombolni kezd
A beleit akarják látni
És azt kiáltják
Ugorj
Ugorj
Ugorj
 
Ugorj
Oldozz fel
Ugorj
Ne okozz csalódást
Ugorj
A kedvemért
Ugorj a fénybe
 
Most sírni kezd a férfi
(s egy felhő magát tikokban...)
"Mit ártottam nektek?" - önmagától kérdi
(...a nap elé tolja - és a férfi fázni kezd)
"Csak a kilátást akartam élvezni"
(a sorból sokan kilépnek)
"És az esti égbe tekinteni"
"És azt kiáltják":
 
Ugorj
Ugorj
Azt kiáltják
Ugorj
 
Ugorj
Oldozz fel
Ne okozz csalódást
Ugorj
A kedvemért
Ugorj a fénybe
 
S egy felhő magát tikokban
A nap elé tolja, s hideg lesz
De ezer nap ég csak neked
 
Felosonok a hídra észrevétlen
És egy rugással a hátára
Megszabadítom szégyenétől
És így kiáltok utána
 
Ugorj
Ugorj
Ugorj
 
Ugorj
Oldozd fel magad
Ugorj
Ne okozz csalódást
Ugorj
Ugorj nekem
Ugorj!
Ne okozz csalódást nekem